Előadók

Szász Zoltán, lelkész, Pankota

Szász Zoltán

Szász Zoli vagyok, testemben 36 éves, lelkemben 14 (tehát tini!). Azért 14, mert ennyi ideje, hogy megtalált a Pásztor, aki türelmesen hordoz azóta is. Bár én néha el-el ugrándozok mellőle! Van egy szerető párom Tünde és két tündéri kislányunk Rebeka és Lídia, akik sokat nevelnek minket és mi is őket. Ők is nagyon szeretik AZÚRJÉZUST. 7 éve lelkészként szolgálok, 3 évet Temesváron, azután máig Pankotán, de ahova hívnak oda szívesen megyek elmondani az örömhírt. Amikor Isten elhívott én nagyon tiltakoztam, de végül engedtem. Szeretem az izgalmas életet és azt tapasztalom Jézussal élni igazán nem unalmas. Fontos számomra a barátság, szeretem a vidámságot, az igényes zenét igényes szöveggel, a művészeteket, a könyveket (bár nemtom mikor lesz idő mindet elolvasni?) és szeretem ha szeretnek. Hogy Hol a határ? – ez engem is nagyon izgat! A Gazdám határtalan szeretete mindig visszahív az Ő határába, ha tiltott határátlépésre vetemedem. Ne határoljátok el magatokat Tőle a határkérdéseitekben, mert „Eljön a nap, amikor felépítik falaidat, azon a napon szélesre tágul a határ.” (Mikeás 7:11) Legyen ez a három együttöltött nap is az a nap!

ifj Csomós József, lelkész, Miskolc-Pereces

Csomós József

29 éves vagyok, hivatásom szerint férj és két gyermek édesapja, diplomám szerint református lelkész és vallástanár, küldetésem szerint pedig igyekszem Krisztus tudatos tanítványa lenni, és mindenkit erre buzdítani, különösen is a középiskolás +/- 10 éves korosztályt. Miskolcon élek, itt van a gyülekezetem, Miskolc-Perecesen szolgálok, főállásban pedig a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek vagyok az ifjúsági referense. Sajnos mindig ekkora körmondatokat írok, de élőben azért általában követhető vagyok. Szeretek főzni, és sajnos enni is (a gasztro-fanatizmus egyre jobban látszik rajtam), keresztyénségem két legfontosabb pontja a tudatosság, a másik pedig a humor. (Nem mindig sikerül mindkettőt egyszerre kivitelezni…) Két példaképem va: Mr. Keating (Dead Poets Society) és Dr. House…reszkessetek… :) :) :)

Dr. Falus András, Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tanszékvezetője, Semmelweis Egyetem és Magyar Tudományos Akadémia tagja, Budapest

Falus András

Falus András vagyok, idén töltöm be a 63. évemet.

Budapesten végeztem el a középiskolát, majd az ELTE-n biológiát tanultam. Több munkahelyem volt, most a Semmelweis Egyetem tanáraként dolgozom. A biológiában főleg az immunológia és a genetika érdekel, de egyre jobban vonz a bioetika is,

Elég sokat dolgoztam külföldön, Dániában, az USA-ban, Japánban és Svájban töltöttem rövidebb-hosszabb időt.

Feleségem is biológus, egy évfolyamon végeztünk. Három felnőtt gyermekünk van, Eszter tanítónő, Ági orvos, Gyuri geológus. Tavaly született a kilencedik és a tizedik unokánk.

Irok, elsősorban verset, ritkábban prózát. Első kötetem a Koinónia kiadónál jelent meg.

Személyes életemben külső, de különösképpen belső békességre vágyom egy kevésbé korrupt, kevésbé felszínes, etika-központú, barátságosabb, játékosabb világban. Szeretnék jobb, igazabb, még keresőbb és még találóbb verseket írni. Nem tudom, és talán nem is fontos milyen hatással vagyok, leszek a világra. És azt hiszem, nagyon örülök, hogy nem tudom. Legfeljebb igyekszem hatni, és nem mindig tudom, hogy azt nem csak a magam megnyugtatására teszem-e vagy megtörténik-e a csoda.

A pasaréti református gyülekezetbe járunk templomba. Szeretném megérteni, hogy az Istennek mi volt/van/lesz a célja velem, gyerekeimmel, unokáimmal és a felismerés után valamit meg is valósítani abból. Szeretném, ha Vele telne be az időm.

Bálint Tibor, Székelyudvarhely

Bálint Tibor vagyok, 40 éves. Tanár, férj és két gyerek apja. Jó alvó vagyok. Néha azonban a nyugtalanság nem hagy aludni. De akár alszom, akár nem, a nappalaimat meghatározzák az éjszaka átélései: csendes magány, misztikus elmélkedés, érzékiség, örvénylő társasági élet. Lüktető életem egy újabb lélegzetvételre készül minden este, amikor az éjszaka rám teríti sötét palástját

Horváth Levente, Kolozsvár

Kolozsváron születtem 1960-ban és már 16 éves koromban elhívott az Isten a Krisztus követésére, és már akkor olyan erővel ragadott meg az Ő kegyelme, hogy  ugyanakkor a lelkipásztori szolgálatra is határozott elhívást kaptam. Hitem megvallása az iskolában rámirányította azonnal a titkos rendőrség figyelmét, de annyira boldog voltam, hogy megleltem az életem értelmét, hogy nem tudtam hallgatni iskolatársaim között az örömhírről. A teológia elvégzése után 5 évig szolgáltam a vásárhelyi Vártemplomban a kommunizmus utolsó éveiben. Ez az időszak számomra azért volt izgalmas és szép mert több ifit is elinditottunk és teljes erővel az ifjusági munkára tudtam összpontositani. Az akkori ifiseim közül sokakat megfigyelt és behivott a szeku és éppen ezért nagyon különleges és szép volt az összetartás és a közösség megélése az ifjak között. A fordulat után a volt ifiseimmel Kolozsváron elinditottuk a Koinonia Könyvkiadót, ami ’97-ig egyetemista missziót is végzett. Aztán 1997-ben átalakitottuk Genéziusz Társasággá. Rendkívüli örömömre szolgál, hogy ez a Társaság indította el a Függőleges ifjusági találkozók évenkénti megszervezését. 1993-ban újrindítottuk a Koinonia könyvkiadó keretében a 100 éves múltra visszatekintő Református Missziói lapot: a Kis Tükröt. 1991-ben a YMCA Kelet-európai titkárával megszerveztük az erdélyi IKÉ-t, aminek első főtitkára voltam és akkor alakítottuk meg az ifjusági vezetőképzőt, ami ma IKE munkatársképzőként ismeretes. 1992-1993-ban, majd 1997-1998-ban Skóciában folytattam tovább teológiai tanulmányaimat, majd 2008-ban Wales-ben védtem meg a doktori disszertációmat, aminek szintén a misszió volt a témája. 1993-ban indítottam el és szerveztem meg az Erdélyi Egyházkerület Református Mentő Misszióját, majd 1996-ban az ennek támogatására létrejött a Bonus Pásztor Alapítványt, aminek célja a szenvedélybetegek evangéliumi terápiája. 2005-ben a magyarózdi műemlék kastély magtárát átalakítva elindítottuk a Drogterápiás Otthonunkat. 2007-ben pedig elindítottuk és megszerveztük a TransSilvanus Intézetet, amelynek célja bel- és külmissziói munkatársak képzése. Nős vagyok, 5 gyermekem van és feleségemmel együtt szolgálunk a szenvedélybeteg misszióban.

Lovas András, lelkész, Budapest

Keresztény családban nevelkedve, az Úr által tinédzser korban megszólítva és elhívva, lelkipásztorként 19 éve próbálok hűséges lenni ahhoz, aki magáénak választott. Mindebben szerető társam feleségem, Dóra, valamint gyermekeink Boróka, Hajnalka és Áron. Budapesten, a Gazdagréti Református Gyülekezetben szolgálok.